Erdő

Az erdő a középkori civilizáció számára a vadont, a barbárságot jelentette – de ha kellett, menedéket nyújtott, táplálékot adott. Itt kerestek búvóhelyet a társadalmi szokásokkal, szabályokkal összeütközésbe került emberek, háborúk idején itt remélt biztonságot a lakosság.
A középkori gazdaságban az erdő szerepe meghatározó: gyümölcsök, bogyók, kisebb állatok és ehető madarak enyhítettek a falusi lakosság élelmezési gondjain. Az erdő áldásai közé tartozott a tűzifa és épületfa, valamint a méz és a viasz is – emellett legelőterületként is nélkülözhetetlen volt.
Az erdő a középkorban is a vadászatok színtereként szolgált - ennek a magyar történelemben több szomorú következménye volt. A krónikák szerint 1031-ben, a Veszprém közelében fekvő bihari erdőben, vadászat közben sebezte halálra egy vadkan Imre herceget, államalapító királyunk, I. István fiát.

<< vissza