Vár

Székesfehérvár egyike azon kevés városainknak, amely nem római alapokon épült újjá. A várost 972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten – ezek egyike a mai Belváros. Géza a terület legmagasabb pontján kicsiny kővárat építtetett, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. A város nevének első magyar nyelvű említése (Feheruuaru) a tihanyi apátság alapítólevelében, 1055-ben tűnt fel. A fejedelmi központot kezdetben palánk védte. A királyi palota I. István korában épült, a hagyomány szerint 1007-ben itt született Imre herceg, akit édesapja tizenöt éves korától nyolc éven át készített fel az uralkodásra, például az "Institutio morum – Intelmek Imre herceghez" című írásában.
A későbbiek során, IV. Béla uralkodása idején készült az új királyi palota és fellegvár, a vár északi részében, a Budai kapu szomszédságában. A vár létére vonatkozó legkorábbi biztos adatok Péter, majd I. Béla uralkodásának első évéből valók: az 1061-ben tartott országos gyűlésen kitört pogánylázadás elől a várba menekültek az ország főurai és az egyházi méltóságok. A vár további építési időszakai Anjou Károly korszakához kötődtek, az erődítések javításáról Mátyás király uralkodásának éveiben szólnak a történeti források. A vár átalakítására 1473-ban és 1485-ben került sor.

<< vissza